Amikor hazaérkeztünk a kórházból próbáltuk Ábelt rászoktatni arra, hogy fogadja el a cumit. Bent még nem volt rá szükség, szépen aludt egész nap, itthon viszont kicsit nehézkesen ment az altatás. Minden próbálkozásunkra heves cumi-kiköpés és néha öklendezés volt a válasz, se altatáshoz, se síráshoz nem tudtuk bevetni a bűvös eszközt. Most két napja már szívja rendesen, ha a szájába teszem, de ha nem tartom ott, akkor nem marad bent sokáig. Nem erőltetem, ha a nyelvével kipöcköli, akkor megértem, hogy azt akarja mondani: vidd innen ezt az izét, nem jön belőle semmi, nem kell :D. Remélem megtalálja a kezét vagy elfogadja végre valahára rendesen a cumit, mert akkor sokkal könnyebb lenne megnyugtatni vagy elaltatni. Most már pár alkalommal bevált a cucc, szóval remélem lesz belőle valami :):)
Csak egy kibic-tipp: ha úgy látnád, hogy az ujja iránt is érdeklődik, akkor lehet, hogy jobban megéri arra rászoktatni, és nem a cumira, mert az nem tud elveszni/elhasználódni, és ha kiesik a szájából, ő maga is vissza tudja tenni, nem neked kell mondjuk az éjszaka közepén a sötétben vadásznod a szoba túlsó végébe köpött cumit :)
VálaszTörlésNekünk nagyon kényelmes, hogy rászokott az ujjszopásra, kezdetben ugyan picit segíteni kellett neki, de ma már nagyon szépen tudja akár álmában is a szájába tömni :)
Èn is ujjszopòs voltam ès nagyon nehezen sikerült leszoktatni ròla, ìgy annyira nem akartam ezt, de ùgy tûnik egyre ügyesebben megtalàlja a kezèt, ès mpst màr csak a hüvelyk ujjàt tömi be :)) lehet h igazad van ès ìgy egyszerûbb lesz. :)
VálaszTörlés